skip to Main Content
Menu

Diplomamunkaként Ölveczky Miklós (1938-2004) – más forrás szerint Vidolovits László építészhallgató – a Műegyetem második emeletének díszterme helyén csillogóan szellemes, ezerféleként használható flexibilis színházat konstruált (1970) Keleti István színházerjesztő szellemi irányításával. Ölveczky éveket Norvégiában töltött. Hagyatékát a Névtelen Színház Átépítész ügyesen hatástalanította. Legsikeresebb megoldásaként az előadás kezdete után semmi levegőt nem kap a terem, s ha Pintér Béla Társulatának új előadása túllépné a két órát, élve néző ki nem kerülne onnan. A lebutitott termet csakis Pintérék előadásaiért lehet eltűrni.

Az elmúlt szezonból továbbélő Szutyok a Szkénén az új évadban plafonig nézővel teli. Titkos színházi ünnepen Pintér esti hívei. Levegő nincs, de Pintér társulata miután már a játéklehetőségek teljes szélességét kimerítettnek látszott: merő újdonsággal kárpótol.

A kortársi magyar dráma háromfelé ágazik: darabot írnak azok, akik képtelenek rá, azok, akiknek tehetségük van a színpadhoz, átálltak a világirodalom átírására. Továbbá: ír Pintér Béla nemcsak félreismerhetetlenül színszerű drámát, de a felismerhető hazai valóságot viszi színre. Groteszkjei elragadtatott képzelettel a legkoszosabb magyar mindennapok kiszerűségéből a közhasználatú álomvilágot is megjeleníti.

Szemlézve a Szutyok tavaszi bemutatójának kritikáiban, érzékelhető a zavar. Friedenthál férfiassága nem elég férfias szerintük, holott alakításában az az érdekes, hogy az olvadékonyan puha ember arca mögött milyen ragadozóian mohó erők működnek, de hogy megnehezítse a klisék kedvelőinek dolgát: a szerzésvágytól és félreszeretéstől eltelt férfi ártatlan öntudatlansággal képviseli ellentétekből összetettségét. Heidlfeldről Hidegföldire magyarosított a helyi pék és irodalmi színpad vezető, végül kipattan, hogy nem svábból magyarított, hanem zsidó nevét fedte el ezzel az ügyetlenül váltott, németes hangzással.

Szamosi Zsófitól eszét vesztené egy filmoperatőr: percenként változik az arca. Majdnem összerakhatatlan, hogy ugyanazt a színészt látjuk, mint az imént. A Vígszínházban tejeskalácsian szelíd lány most vérszívó, behízelgő, férfiasan kemény. Hol vonzó, hol taszító. Oka: nem szerepet játszik. Eleven, ellentmondásos emberként működik.

Pintér Csővára kondenzált Magyarország. Félig sikerültek élik elégedetlen életüket. Pótszerekkel töltekeznek. Kevesebb alkohollal, irodalmi színpaddal, drámaírással kábítják magukat. A szeretetlenség, vagy a szeretni ügyetlenség keltette kínokat takarják jóindulatukkal, ami alól hamarosan előkopik mohóságuk, minden becstelenségre elszántságuk. Csámpás realizmus tárja föl a szociológiailag igaz, drámailag hiteles, a népszínművel kevert bohóctréfák köznapi melodrámákba fulladó összetettségét. Pintér szerző-rendezőként és kicsiszoltan szakszerű színészei: az elnyomott feleség Szalontay Tünde, a bájból, álnokságból, szeretetkeresésből és számító aljasságból álló Enyedi Éva, az autentikus falusiakat shakespearei clownként megjelenítő Thuróczy Szabolcs, Quitt László, a szöcskeként közlekedő Szakonyi Györk. Az érzelmességet iróniába csomagoló, a gúnyból megrendült emberi őszinteséget működtető társulat minden szava, mozdulata szabatos, kidolgozott, célszerű és őszinte. A komor sötétben a fejek felett fúvós hangszereken kísérő kísérteties Kerényi Róbert. Idővel kitetszik, hogy kakaslétrára tett négy-ötméteres széken ülve, jó néhány fafúvóson működik közre, fest hangulatot, rajzol ívet Kerényi Róbert ómagyar hangzatoktól Edit Piafi sanszonig terjedő zenéjével, miközben fegyelmezetten mintha nem is a többiekhez hasonló élőlény volna.

Pintér szemtelenül merész anyagkezelésére jellemző, hogy a Szkéné vezetőjét, vagy volt vezetőhét, Regős Jánost névvel és hiteles maszkkal parodizálja, mint az önfontosságától eltelt művészeti szakember, zsűritag, népnevelő, kurátor, süke-bóka fontoskodásainak bohóctréfáját szervesen illeszti be a véres és vérbe fúló történetbe.

Tamás Gábor hajópadló színpadát sötét függönyök keretezik. Ősi egyszerűségű színpad. Benedek Mari szenzációsan sokszínű jelmezei virágos rakott szoknyától, képzelet gazdag toprongyokig, és barokk opera dús jelmezeiig terjednek. Pintér Béla ez alkalommal nem főszerepet írt magának. A nyitó jelenet jegelt szívű orvosprofesszorát tudósi tekintélyét jelképező végeérhetetlen sleppként utána húzódó patyolatköpenyben adja, Jurisztovszkij Sosa velencei félmaszkjában. (Az operailag fölstilizált zenés betétben fekete félmaszkos diabolikus figurákkal megtoldva.)

A Szutyok napjaink legjobb magyar színdarabja és borzongató előadása.


Forrás: http://nol.hu/kultura/szutyok-807871

Back To Top