skip to Main Content
Menu

A művész szívesen alakít sebezhető karaktereket a filmvásznon.

Nyíregyháza. Thuróczy Szabolcs Nyíregyházáról elszármazott színészünk, akit nemrég a megyeszékhelyen élők is láthattak a többszörös fesztiváldíjas A szerdai gyerek című legújabb filmben. A ritkán hazalátogató művésszel éppen akkor sikerült beszélgetnünk, amikor édesanya 70. születésnapjára sietett haza…

Nem mindennapi azt látni egy színművész életrajzában, hogy „civilben” jogász.

Thuróczy Szabolcs: Jogi vég­zettségem valóban van, de jogászként soha az életben nem dolgoztam egyetlen percet sem, hiszen 1990-től, vagyis már 25 éve színházzal foglalkozom intenzíven. Ez már akkor is igaz volt, amikor az egyetemre jártam, vagyis a kettő párhuzamosan ment egymás mellett. Egyébként ez nem is annyira ritka a színház világában, Szervét Tibor is végzett jogász, hogy csak egy példát mondjak. Nyíregyházán biztosan sokan tudják, hogy apukám ügyvéd, testvérem Thuróczy Zoltán is jogi egyetemet végzett, tehát innen az ösztönzés. De bármennyire is az egyenes a legrövidebb út, az enyém ettől egy kicsit kacskaringósabb volt.

Valahol azt nyilatkozta, 2000 tájékán indult be a karrierje.

Thuróczy Szabolcs: Nyilván a filmes karrieremre gondoltam, mivel akkor forgattam az első nagy játékfilmemet, habár 2008-tól filmezek intenzíven. A Pintér Béla és Társulatánál pedig 1998-tól dolgozom, s ez az évszám is egy nagyon gazdag, és termékeny időszaknak a kezdete.

Évi 3–4 film. Nem érzi magát elkényeztetettnek?

Thuróczy Szabolcs: Fogalmazhatunk így is, bár fontos különbségtétel, hogy ma már főszerepeket is rám osztanak, korábban inkább apróbb karakterszerepekkel bíztak meg. Nyilván az már egy össze­tett probléma, hogy miért most találnak meg ezek a szerepek, s hosszan lehetne boncolgatni, miért alakult ez így. Valószínűleg most értem meg erre, s most gondolják azt rólam, hogy már színészileg és fizikailag is elbírok egy főszerepet.

Egy interjúban mondta, hogy ma már ott van az arcán az összes küzdelem, amit megvívott.

Thuróczy Szabolcs: Kővári Orsolya filmes szakíró fogalmazott rólam úgy, hogy a „gyűrött színész”, s bizonyára a hangomra, s úgy általában a karakteremre, a színészetemre gondolt. Persze benne van ebben az is, amikor nem adtam fel, holott azt gondoltam, nem lesz könnyű előrébb jutnom ezen a pályán, ráadásul a problémásabb utat választottam. Így ez az arc sokat elmond az elmúlt évtizedekről, az elmúlt 44 évről. Aki könnyen rátalál a karakterére, az talán később könnyebbnek is találtatik. Valószínűleg mindenki megküzd ezzel, ahogy én is megvívtam a magam harcait. Persze nem erőlködve, de hogy összeérjen minden a művészetemben, abban, amit ma a társulatomon belül is képviselek, azért tényleg meg kellett dolgoznom.

Gaál Erzsébet fedezte fel, de nehéz az ő lobogását az ön visszafogottságával összerakni.

Thuróczy Szabolcs: A Danton halálának rendezésére kapott lehetőséget az akkori színházvezetéstől, s fiatal­emberként játszhattam, jobban mondva létezhettem ebben a darabban. Egyébként nem vagyok visszafogott, még ha ilyennek is lát­szom olyan filmekben, mint A szerdai gyerek. Korábban inkább harsányabb figurákat osztottak rám, arról pedig a családom tudna mesélni, hogy a mindennapi életben se vagyok egy halk, visszafogott figura, néha többet is beszélek a kelleténél.

Amit a Csicskában mutatott az fantasztikus! Rá sem lehetett ismerni önre.

Thuróczy Szabolcs: Akkor már közel négyéves barátság fűzött Till Attilához, jól ismertük egymást, együtt kerestük például a hely­színeket, s menet közben megértettem, mit szeretne látni a vásznon. Világos elképzelései voltak, egy ­Móricz-novellára emlékeztető, vagyis egy balladisztikus világot akart, amelyről a szokásosnál sűrűbben kell fogalmazni. Gyakran improvizáltunk, s nem volt olyan nehéz kitalálni, mi való abba a miliőbe. Egy kicsit Madaras József karaktere villant be, a ’80-as évek tájékán csináltak hasonló hangulatú filmeket. Úgy éreztem, hogy az a fájdalmas, szorongató vidéki lét köszön vissza a képsorokból, ahol szinte fölemésztik egymást az emberek. Nagyon izgalmas volt kitalálni, hogyan lehet ezt megmutatni.

A szakmai kapcsolata Till ­Attilával nyilván további együttműködéssel is kecsegtet.

Thuróczy Szabolcs: Ez lé­nyegében már meg is valósult, ugyanis áprilisban jön ki az új közös filmünk, a Tiszta szívvel. Ebben egy kerekesszékes bérgyilkost alakítok, s remélem, hogy ezzel a filmmel – amelyben két olyan fontos szereplő is van, akik a valóságban is sérültek – most új értelmezést kap a fogyatékkal élők világa. Akkor vagyok a legkomplexebb, amikor vele dolgozom, s bízom is benne, hogy ez a munkakapcsolat egy életre szóló szövetséggé nemesül. Akció is lesz a filmben, de a sérült emberek mindennapjait, fájdalmait, küzdelmeit is megmutatjuk, miközben egy kitalált fantáziavilágba kalauzoljuk el a nézőt. A lenézett, kisemmizett ember, az apai szeretet hiánya, a szerelem elvesztése – szóval nagyon sok érzelmi síkon mozog ez a történet.

A Pintér Béla és Társulata, ahol játszik, a nyíregyházi közönség előtt sem ismeretlen.

Thuróczy Szabolcs: Bármilyen régi darabot újítunk is fel, a színházunk általában fontos témákat boncolgat, ami soha nem veszít a frissességéből. Nem az éppen aktuális trendet akarjuk ki­szolgálni, hanem olyasmiket feszegetünk, ami kortól és divattól függetlenül örök. Jelen pillanatban is 17 előadást tartunk repertoáron.

A karakterében van egy kis Gandolfinis árnyalat, nem vágyik olyan szerepekre, mint amilyeneket ő játszott?

Thuróczy Szabolcs: Valójában már ez is megadatott, mivel az Aranyélet című sorozatban éppen ilyen figurát ját­szottam. A simlis kisembert, aki az ország problémáit viszi a hátán, de mégsem tud kiszállni a mókuskerékből, mert a felesége mindig többre vágyik. A sorozatnak egyéb­ként óriási sikere van, s én magam is nagyon szeretem, s már várom, hogy tovább fejlődjön a karakter.

S mi az, amin most dolgozik?

Thuróczy Szabolcs: Kondor Vilmos műve alapján íródott a forgatókönyve a Budapest noir című Gárdos Éva rendezte filmnek, amelyben én is szerepelni fogok. Ez egy 1936-ban játszódó történet, ami egy gyilkosság felkutatásáról szól, s egy Skublics nevű simlis fotóst fogok alakítani benne. A film február-márciusban már forog, s ezzel párhuzamosan rengeteg előadás is vár majd rám a színházban.

Matyasovszki József


Forrás: http://www.kelet.hu/megyei-korkep/2016/02/14/en-is-megvivtam-a-magam-harcait.kelet

Back To Top